Honnan kellene szivattyúzni ?

Kútból, ciszternából vagy élő vízből (tó, patak….stb.). Gyakorlatban a legsűrűbben kútból kell vízhez jutni, különböző célokra.

Milyen mély a kút ?

A kút jellegét tekintve megkülönböztetünk fúrt vagy ásott kutat. Fontos adat a szivattyú kiválasztásánál, hogy hol található vízadó réteg.

Hol helyezkedik el a nyugalmi, ill. üzemi vízszint ?

A nyugalmi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín, ha nincs a kútból vízkivétel. Az üzemi vízszint az a szint, amelyen beáll a vízfelszín a kút folyamatos szivattyúzása mellett.

Fontos tudni, hogy időegység alatt mennyi vizet képes adni a kút, ill. mekkora vízelvételnél van a kút homokolási határa.

Milyen átmérőjű a kút ?

A legelterjedtebbek a 110 mm, 125 mm és 160 mm átmérőjű – azaz 4″-os, 5”-os és 6″-os – átmérőjű csőkutak, de léteznek ennél vékonyabb, ill. vastagabb átmérőjűek is.

A PVC 40-es, 50-es átmérőjű fúrt kutakhoz csak önfelszívó szivattyúkat lehet használni. Ezeknek a kutaknak hátránya a gyakori fellevegősödés, ill. a korlátozott vízhozam.

Amennyiben az üzemi vízszint a száraz beépítésű szivattyú szíváshatárán belül van, akkor normál szívású – 7 m – szivattyúk, vagy önfelszívó szivattyúk – 8, ill. 9 m szívás – jöhetnek számításba. Ha ennél mélyebben van az üzemi vízszint, akkor mélykútszivattyút kell alkalmazni, vagy a kút mellé olyan mély aknát kell készíteni, hogy az önfelszívó szivattyúk is fel tudják szívni a vizet. Ásott kútnál megoldás lehet az is, hogy a gyűrűkön belül egy tartószerkezetre helyezik az önfelszívó szivattyút olyan mélyre, hogy fel tudja szívni a vizet. Ez a megoldás a túlzott páratartalom miatt nem tökéletes! Ilyen esetben, ill. aknás megoldásnál a légtelenítési problémák miatt önfelszívó szivattyúkat ajánlunk. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gép az IP védettségének megfelelő környezetbe kerüljön !

Gázos a víz ?

Előfordul, hogy oldott gázok találhatók a vízben, amelyek a szivattyúkban kiválnak. A kivált gázbuborékok a hagyományos centrifugál szivattyúk üzemét megnehezítik, sőt lehetetlenné is tehetik. Gázos vízhez csak önfelszívó készülékek alkalmazhatók, mert képesek kidolgozni magukból a gázbuborékokat,. vagy mélykútszivattyúk, amelyek elmerülnek a vízben (nincsenek szívási problémák!).

Homokol a kút ?

Ivóvíz rendszereknél a megengedett max. homoktartalom 2,5 g/m3. Kutakból általában ennél több homok kerül a szivattyúkba, ezért méretezték a gyártók a készülékek homoktűrő képességét jelentősen a megengedett érték fölé. A szivattyúk általában 40-50 g/m3 homokot képesek kopás nélkül szállítani. A Q & P termékszortimentben találhatók olyan mélykút- szivattyúk, amelyek az átlagoshoz képest nagyobb homoktűrő képességgel rendelkeznek (120 g/m3). A megengedettnél nagyobb homoktartalom hosszú távon koptató hatású. Ezért kell a kút aljához képest kellő védőtávolságot kell tartani a lábszeleppel, vagy a búvárszivattyú szívónyílásával. A szivattyús rendszerekhez mosható betétes vízszűrőt ajánlott használni. Ha túlzott mennyiségben fordul elő homok a vízben, akkor a vízszűrő elé homokleválasztót (hydrociklont) érdemes beépíteni.

Milyen célra használják a szivattyút ?

Ha locsolás az igény, akkor a kút paramétereitől függően száraz beépítésű vagy mélykútszivattyút lehet alkalmazni. A szivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a geodetikus emelőmagasság és a csőellenállás összegén felül min. 2 bar (20 m emelőmagasság) nyomás maradjon kifolyási nyomásnak. Öntözőrendszereknél a rendszer nyomásigénye még több szokott lenni. Az öntözőrendszer nyomás és térfogatáram igényét a témával foglalkozó szakemberek határozzák meg, a rendszer jellegének függvényében. FONTOS, hogy mindig a kút paramétereinek megfelelően történjen az öntözőrendszer megtervezése. Gyenge vízadóképességű kutak esetén ciszternás rendszert kell kialakítani. A kútból egy kisebb vízszállítású szivattyú tölti a ciszternát, ahonnan egy kellő teljesítményű szivattyú megoldja az öntözőrendszer megtáplálását, vagy a házi vízellátást. A hagyományos kerti szórófejeknek általában 15 – 20 liter/perc vízmennyiség szükséges darabonként. A szivattyúkra ajánlott akkora keresztmetszetű nyomócsövet szerelni, mint amekkora az adott szivattyú nyomócsonkja. Ha ez nem megoldható, akkor egy mérettel vékonyabb átmérőjű cső még rátehető, de a csőellenállás ugrásszerűen meg fog nőni. Ha kisebb a csőátmérő, akkor több a veszteség.

Automata öntözőrendszer vagy házi vízellátás esetén a felszívási biztonság miatt önfelszívó szivattyúkat használunk. Ha az igénynek megfelelő paraméterekkel rendelkező szivattyút sikerült kiválasztani, akkor a nyomócsonkra fel kell szerelni egy nyomás- érzékelő-vezérlést (áramláskapcsolót). Ez a berendezés vezérli a szivattyút vízelvételtől függően, sőt szárazonfutás elleni védelemmel is el van látva.

Mélykútszivattyú alkalmazásával is kiépíthető öntözőrendszer vagy házi vízellátás. A szivattyú vezérlése megoldható nyomásérzékelő- vezérléssel (áramláskapcsolóval) vagy gumimembrános hydrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval. Miután a nyomócső felért a kútból, be kell építeni a rendszerbe egy nyomáskapcsolót, nyomásmérő órát, és egy hydrofor tartályt. A nyomáskapcsoló fogja vezérelni a szivattyú motorját vízelvételtől függően, a tartály pedig rugalmas víztartalékot biztosít. Ügyelni kell az ideális tartályméret kiválasztására. A rendszer jellegétől függ a tartály méretének meghatározása. A mélykútszivattyút úgy kell kiválasztani, hogy a nyomáskapcsolónál maradó nyomásérték a nyomáskapcsoló kikapcsolási nyomását 15-20 %-kal túllépje. Nyomáskapcsolóink gyárilag beállított értékekkel rendelkeznek, de igény szerint tetszőlegesen átállíthatók. A szivattyúk vezérlése több szempontból előnyösebb nyomásérzékelő vezérléssel (áramláskapcsolóval). Házi vízellátás esetén viszont hatékonyabb és gazdaságosabb a nyomáskapcsolós, hydrofor tartályos megoldás. A háztartási használatban előforduló kis mennyiségű vízelvételeket, vagy a kis térfogatárammal történő használatot a membrános belsejű hydrofor tartály fedezi, kímélve a szivattyút a gyakori bekapcsolásoktól. Műszaki megoldásait tekintve a nyomásfokozás, a házi vízállátáshoz hasonló rendszer (gépegységek, vezérlés). Annyi a különbség, hogy a szivattyúra nyomással érkezik a víz, ezt a nyomást kell igény szerint fokozni. A bejövő nyomás és a szivattyú munkaponti nyomásának összege a végeredmény, a kimenő nyomás értéke. Nyomásfokozó méretezésekor is a munkapont meghatározása a lényeg. Nyomásfokozásra vízszintes tengelyű, többlépcsős, rendkívül zajszegény szivattyúkat alkalmazunk.
A kúthoz érdemes elhelyezni egy gépészeti aknát, amelyben kényelmesen kiépíthető a gépészet, motorvédelem és vezérlés. Az akna lehet betonból készített vagy előregyártott műanyag akna. Méretezésénél meghatározó a feladat jellege és a telepítendő gépészet.

Szennyezett vizek átemelésére, tartályok, zsompok, vízgyűjtők kiürítésére, csobogókhoz műanyagházas merülőszivattyúkat, ill. nagyobb teljesítményigény esetén fémházas szennyezett- vagy szennyvízszivattyúkat használunk.

Szivattyútechnikai kérdése van? Segítek!

Szeretne többet megtudni a vízgépészeti rendszerekről, vagy hasonló problémával küzd?
Kérjen szaktanácsadást egyszerűen, a kapcsolat oldalon lévő űrlap kitöltésével!

Az űrlap kitöltése után hamarosan felveszem Önnel a kapcsolatot, és személyre szabott, szakszerű megoldásokat kínálok az Ön igényeire szabva. Ne habozzon, kérjen segítséget most és biztosítsa vízellátásának zavartalan működését!